Névadónk

Gróf Bercsényi Miklós

(Emlékirat író, hadvezés)

 

Felvidéki nagybirtokos családból származik. Temetvényen, 1665 október vagy szeptemberében született.

A nagyszombati egyetemen tanult, majd Eszterházy Pál nádor mellett kezdte katonai pályáját.
Elõbb Ungvár megye fõispánja, majd 1685-ben Vágsellye kapitánya. 1686-ban Szeged várának kapitánya és részt vett a Buda visszafoglalásáért vívott harcokban, ahol helytállásáért kiérdemelte az ezredesi rangot.

1687-ben aranysarkantyús vitéz, királyi tanácsos, Ung vármegye fõispánja.

1696-tõl 1698-ig Felsõ Magyarország fõhadbiztosa. Ekkor lépett kapcsolatba és barátkozott össze Rákóczi Ferenccel. Mindketten rájöttek, hogy I. Lipót gazdaságpolitikája gyarmati sorsot szán Magyarországnak, ezért nemesi összeesküvést szerveztek. Rákóczit elfogták és Bécsbe hurcolták. Bercsényinek sikerült Lengyelországba menekülnie, ahova Rákóczi, fogságából megszökve követte. Nem volt más választásuk, mint a fegyveres felkelés, melynek kirobbantásához az Esze Tamás vezette küldöttség volt a szikra.
Így az 1703 - 1711 évi szabadságharcban II. Rákóczi Ferenc vezérlõ tábornoka.

A szatmári békekötés után Lengyelországba menekült. Nem nyugodott bele, hogy hazája a Habsburgok kénye-kedvének legyen kiszolgáltatva, ezért 1717-ben 20 ezres török csapat élén betört Magyarországra. A csata elvesztése után II. Rákóczi Ferenccel Törökországba menekült és Rodostóban élt haláláig, 1725 november 25-ig.
1906-ban Kassára hozták hamvait és a kassai Szt. Erzsébet dóm kriptájában helyezték el.